Az előadásban arra a kérdésre keresek választ, hogy milyen helyzetekben kategorizálnak egy személyt magyarnak vagy cigánynak, illetve milyen jelentősége és következménye van annak, hogy egyik vagy másik kategóriába a sorolnak valakit. A szociológiai irodalomban többféle javaslatot is találunk arra nézve, hogy milyen mutatók mentén tekinthető valaki magyarnak Erdélyben ma. Ilyenek mutatók lehetnek például: ha valaki (1) magyar származású, (2) magyarnak vallja magát, vagy annak számolják, (3) magyar nyelven (is) beszél, (4) magyar nyelvű istentiszteletre jár, (5) magyar iskolában tanul / tanítatja gyermekeit, (6) politikailag magyar, azaz magyar pártra szavaz stb. Anélkül, hogy tagadnám ezen mutatók fontosságát, arra teszek kísérletet, hogy az identifikációs és kategorizációs folyamatok antropológiai elemzésébe nyújtsak betekintést. Az identifikáció helyzethez kötött (szituacionális) jellegét szemléltetem a magyar-cigány kapcsolatok példáján, illetve azt elemzem, miként kapcsolódik az interakciók rendje a társadalmi struktúrához, és ennek milyen politikai következményei vannak. Fosztó László, néprajzkutató, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa

Szöveges átiratot bezár

Eszmecsere a videóról