A földrajzi nevek összefüggésben vannak a hatalommal; viszonyuk kettős. A nevek hatalma ősi toposz: a névadás valamelyest birtokbavétel, egy tárgy megnevezése hatalmat biztosít felette. A hatalom neveinek ürügye: a birtokló otthonérzetéhez szükséges az, hogy saját megnevezései között éljen. Az előbbiek felismerését követően, saját maga legitimizálása érdekében, a hatalom elkezdte megnevezni a földrajzi tere egyes elemeit, így azt kicsit saját képére festette át, szimbolikus térfoglalása lépten-nyomon tetten érhető. A nevek és a hatalom kapcsolatának így körkörössé válik a szerkezete: a hatalom neveinek hatalma van a nevek használói felett.

A világ nagyon sok táján megfigyelhető, hogy a hatalmi átrendeződéseket a földrajzi nevek átalakítása követte. A hatalom többnyire helységneveket, utcaneveket hozott létre, alakított át, szabályozta használatukat. Mesterséges neveik nem a tárgy állandó tulajdonságát örökítették meg, hanem az aktuális névadók eszméinek állítottak emléket.

A földrajzi nevek eszközeink a tájékozódásban, kulturális örökségünk részei. Az egymást váltó hatalmak névcseréi egyes földrajzi nevek e két fontos jellemvonását sekélyesítették el: örökség-gyökereik megrövidültek; a földrajzi tájékozódás helyett történelmi tájékozódásban válhatnak eszközeinkké.

Bartos-Elekes Zsombor térképész, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója

Szöveges átiratot bezár

Eszmecsere a videóról