Előadásomban rövid áttekintést adok a határon túli magyar felsőoktatás jelenéről, ám a fő hangsúly e magyar felsőoktatási térség kihívásaira teszem. E térség jövőbe mutató kérdései egyaránt összefüggésbe hozhatók a felsőoktatás európai és közép-európai jellegzetességeivel, az egyes országok oktatáspolitikai fejleményeivel, valamint a magyarországi szerepvállalással.

Az európai országok felsőoktatása mindenhol a tömegessé válással, és ezzel párhuzamosan a az elitképzés és a tömegképzés közötti egyensúly megteremtésével, valamint a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelésével küszködik. A környező országokban működő magyar nyelvű felsőoktatási formákat egyrészt az eltömegesedés helyi oktatáspolitikai kezelésének keretében (a helyi Bologna folyamatban) kell elgondolni, másrészt pedig mint kisebbségi képzési forma, a határon túli magyar politika szimbolikus tényezőjeként is kell értelmeznünk.

Kérdés ugyanakkor, hogy e sokszereplős felsőoktatási térbe kezdeményező, mintaadó módon tud-e beavatkozni Magyarország? Ha igen, akkor mindenképpen pénzügyileg és szakmailag támogatnia kell a tömegképzés helyi kezelésének problémáit, amely valójában az új típusú hallgatói csoportokat kibocsátó köz- és középfokú oktatás szakmai támogatását is jelenti. Ugyanakkor hallgatói-oktatói mobilitásra, „hálózatos" és intézményközi együttműködésre, minőségbiztosításra, röviden: másféle intézményi kultúrára épülő Kárpát-medencei felsőoktatási térség kialakulása érdekében kellene erőfeszítéséket tennie.

1969-ben született Gyergyószentmiklóson (Románia). 1996-ban végzett a Temesvári Nyugati Egyetem szociológia szakán, majd 2006-ban doktori címet szerzett az ELTE-n. 1999-től 2006-os megszűnéséig az egykori Teleki László Intézet munkatársa volt, 2003-tól 2006-ig a Határon Túli Oktatásfejlesztésért Programirodát is vezette, 2007-2009 között a Miniszterelnöki Hivatalban az erdélyi magyar felsőoktatás szakreferense volt. Jelenleg az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási területei egyrészt a határon túli magyar közösségek oktatási rendszerének, szerveződéseinek, valamint ezek társadalmi beágyazottságának vizsgálata, másrészt pedig a magyarországi, romániai, szerbiai roma kisebbség oktatási integrációja. A REGIO folyóirat szerkesztője, tanított több felsőfokú intézményben is.

Szöveges átiratot bezár

Eszmecsere a videóról