A földrengések és a vulkánkitörések, amelyekről a közönség csak a nagyméretű, emberi áldozatokat és anyagi károkat okozó és a mass média altal felkapott események kapcsán vesz tudomást, Földünk belső „életműködésének" felszíni megnyilvánulásai, a bolygó belső feszültségei feloldódási folyamatainak a jelei. A szeizmicitás és a vulkánosság mindennapi, közönséges geológiai jelenségek, az aktív Föld működésének természetes velejárói, mondhatnánk „zörejei". A szó szoros értelmében, a Föld állandó rezgésben van, mindig valahol éppen reng a föld, mindig valahol éppen vulkánkitörés zajlik, jószerével olyan kis intenzítással, hogy a kutatók műhelyein kívül nem kerül információ a köztudatba. E észrevétlen „háttérzörejbe" robban aztán bele egy-egy kivételesen erős földrengés, egy-egy nagyobbméretű vulkánkitörés híre, visszhangja. Az e potenciális veszélyforrásokhoz kapcsolódó kockázati tényező nagyobb mértékben függ az emberi társadalom és javainak a kitettségétől, amelyet befolyásolhatunk, mint az általunk nem befolyásolható természeti jelenségtől magától. A fejlett társadalomnak meg kell megtanulnia együttélni a szeizmikus és vulkáni veszéllyel, ezzel minimalizálhatja az elkerülhetetlen jelenségek káros hatásait. Romániában, Erdélyben a földrengésveszéllyel számolni kell, leginkább - de nem csak! - a Vrancea-i aktív szeizmikus forrás működése miatt. Kárpátmedencei forrásból származó vulkánkitörés veszélyével sem generációnknak, sem a következő jó pár generációnak nem kell szembenéznie, a térségen kívüli forrásból származó vulkáni veszély (például hamuhullás veszélye) viszont nem zárható ki az emberöltőnyi jövőben. Szakács Sándor, geológus, a Sapientia EMTE docense, a BBTE Biológia es Geológia Karának óraadó tanára.

Szöveges átiratot bezár

Eszmecsere a videóról